Konkoly Thege Miklós csillagdája
Szlovákia legrégebbi csillagvizsgálóját Konkoly Thege Miklós alapította 1871-ben Ógyallán (Stará Ďala, most Hurbanovo) az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén. Jelenleg a csillagvizsgáló a Slovenská ústredná hvezdáreň (Szlovák Központi Csillagvizsgáló) néven irányítja a szlovákiai csillagvizsgálók tevékenységét.
Konkoly Thege Miklós 1842. január 20-án született Pesten. Szülei gazdag ógyallai földbirtokosok voltak és politikai pályát szántak a fiuknak. Őt inkább a matematika és a fizika érdekelte. Tanulmányait ezért a Berlini Egyetem csillagászati szakán folytatta, ahol olyan jeles csillagászoktól tanulhatott, mint Johann Franz Encke. Közben jogot is tanul Budapesten. A Berlini Egyetemen 1862-ben szerzett diplomát, majd tanulmányi körúton vett részt Európa jelentősebb csillagvizsgálóiban. A körút során megismerkedett a csillagvizsgálók szaktevékenységeivel, az észlelési technikával, a műszerezettségükkel és a kor jeles csillagászaival is.
A tapasztaltaktól indítattva 1871-ben a kastélya egyik szárnyán a tetőn kupolát építtetett és benne helyezte el a Bardou-féle 4 hüvelykes (102 mm) refraktort, s ezzel a távcsővel kezdte el a napfoltok és a protuberanciák rendszeres észlelését.
1874-ben a kastély parkjában álló fürdőház tetején kupolát építtetett, amiben a 167 mm-es Merz-távcsövet állította fel. Mellette egy észlelőtorony épült a Browning-féle 10,5 hüvelykes (267 mm átmérőjű) tükrös távcső részére. Ezzel a távcsővel kezdte el az üstökösök spektroszkópiai vizsgálatát.
1881-ben lecserélte a Browning távcsövet a 10 hüvelykes (254 mm) Merz lencsés távcsőre. Mivel nem fért be a kupolába, azért lebontatta és nagyobb melléképületet építtetett a helyére. Ezzel kialakult az épület jellegeztes alakja.
Az említett észleléseken kívül rendszeresen észlelték a kisbolygókat, a csillagok, üstökösök és meteorok színképét, s a bolygókat. Konkoly csatlakozott az északi félgömb fényesebb csillagainak spektroszkópiai észleléséhez.
Az ógyallai csillagvizsgáló felsorakozott a jelentősebb európai csillagvizsgálók közé. Az itt végzett kutatások elismeréseként Konkolyról elnevezték az 1445 Konkolya (Kulin György fedezte fel , 1938, Budapest) és az 1259 Ógyalla (K. W. Reimuth fedezte fel, 1933, Heidelberg) nevű kisbolygókat.
A csillagászaton kívül Konkoly pontos időjelzést szogáltatott az egész ország részére. Geofizikai és meteorológiai intézetet is működtetett.
1899-ben Konkoly az államnak ajándékozta a csillagvizsgálót, azzal a feltétettel, hogy Ógyallán marad az intézmény élete végéig és fizetés nélküli igazgató lehessen. Az intézmény neve ettől kezdve: Konkoly-Alapítványú Magyar Királyi Astrophysikai Observatórium.
Az csillagvizsgálóban Konkolyon kívül Kövesligethy Radó, báró Harkányi Béla, Tass Antal, Szántó Béla tevékenykedtek.
Az intézmények működésének az 1914-ben kitört I. világháború vetett véget egy időre.
A csillagvizsgáló igazgatója Konkoly Thege Miklós 1916-ban húnyt el. A családi sírboltja Ógyallán van.
A csillagvizsgáló korabeli képe
A Konkoly-Thege család síremléke Ógyalla központjában
1918-ban az Osztrák -Magyar Monarchia összeomlott. Ógyalla az újonnan létrejött Csehszlovákiához került, ezért a csillagvizsgáló berendezését Magyarországra szállították.
Csehszovákia megalakulása után az ógyallai csillagvizsgáló 1919-től Štátne astrofyzikálne observatorium Pražskej hvezdárne (a Prágai Csillagda Állami Asztrofizikai Obszervatóriuma) néven szerepelt és a vezetője Dr. Jiří Kaván lett. További munkatársai: Jozef Malíř, fotometriával és kartografiával és doc. Dr. Arnošt Dittrich, relativisztikus fizikával, matematikával és csillagászattörténettel foglalkozott. 1922-ben a Zeiss üzemeknél megrendelték a 600 milliméteres tükrös távcsövet, amit dr. Bohumil Šternberg helyezett üzembe 1927-ben. Az új távcsővel Šternberg Európában elsőként mérte meg az újonnan felfedezett Plútó bolygó helyzetét.
Šternberg a Konkoly által végzett észlelések folytatását kezdeményezte a csillagászat, geofizika és meteorológia terén. Ennek fényében sikerült bővíteni a kollektívát szakképzett munkatársakkal: Dr. B. Nováková asztrofizikussal, Jozef Bouška geofizikussal és Emil Veselí meteorológussal.
A tudományos tevékenység 1938-ig tartott, mivel akkor Ógyallát a Magyar Királysághoz csatolták.
A műszereket Ondřejovba, a Zeiss távcsövet Eperjesre (Prešov) szállították. A távcső a Skalnaté Pleso-i (Kőpataki-tó) csillagvizsgáló főműszere lett.
A II. világháború alatt Ógyallán csak a geomágneses, szeizmikus és meteorológiai észlelések folytak.
Működését csak 1962-ben indították újra Ladislav Valach kezdeményezésére és Elemír Csere, Štefan Kupča, Eduard Csitneki és Pintér István (geofizikus-sarkkutató) segítségével. Ľudová hvezdáreň Hurbanovo (Ógyallai Népi Csillagvizsgáló) néven szerepelt és mint a neve is elárulja főleg a csillagászat és űrkutatás népszerűsítése volt a fő feladata, de emellett csillagászati észlelés is folyt. Első igazgatójának Ján Očenášt nevezték ki. Egy évre rá, 1963-ban lett felszerelve egy 400 mm átmérőjű klasszikus Cassegrain távcső és egy 120 mm-es refraktor. Ezek a műszerek a mai napig megtalálhatóak a csillagdában, ugyan a Cassegrain távcső Newton-típusúra lett átalakítva, s a bemutatások során, valamint csillagászati észlelésekre és fotózásra is használják őket.
1964-ben az igazgatójának Štefan Knoškát nevezték ki. Neki köszönhetően 1966-ban beindult a Nap észlelése és fotózása is, valamint a csillagfedések észlelése. A redszeres és sikeres észlelések valamint a csillagászat népszerűsítése terén tett kitartó tevékenységük területi, majd egész Szlovákiára kiterjedt. 1969 április 1-én a Slovenská ústredná hvezdáreň (SÚH - Szlovák Központi Csillagvizsgáló) néven a szlovákiai csillagvizsgálók irányító kozpontjává vált.
Az első igazgatója Ladislav Valach (1969-1972), majd Milan Bélik (1972-1989), Štefan Knoška (1989-1990), Teodor Pintér (1990-2016), a jelenlegi igazgató Mgr. Marián Vidovenec.
1969 jelentős fordulatot jelentett a csillagvizsgáló életében, de kihatással volt a többi szlovákiai csillagvizsgálók tevékenységére és felszereltségére is.
A csillagászati intézmények működéséhez szükség volt szakképzett csillagászokra, ezért 1969-ben megindították a „Pomaturitné štúdium astronómie“ elnevezésű középfokú, távúton végzett csillagászati szakképzést. A két évenként induló és két évig tartó, érettségivel végződő képzés teljes középfokú végzettséget nyújt. Ebben az évben indul a 26. ciklus. Eddig kb. háromszázan végezték el.
1970-ben megalakult a Slovenský zväz astronómov amatérov is (Szlovák Amatőr Csillagászok Szövetsége), mai nevén Slovenský zväz astronómov (Szlovák Csillagászok Szövetsége) ami az amatőrcsillagászok tevékenységét hivatott segíteni.
Ugyancsak 1970-ben kezdték kiadni a Kozmos nevű, évente hatszor megjelenő csillagászati szaklapot. Jelenleg színes mellékletekkel több mint 50 oldalon tájékoztatja az olvasókat csillagászatról és űrkutatásról, valamint az amatőrök tevékenységéről.
Járási csillagvizsgálókat hoztak létre, s ahol erre nem volt anyagi lehetőség ott a kulturális intézmények mellett legalább csillagászati kabineteket működtetnek.
Szorgalmazták a csillagászati szakkörök létrejöttét az iskolákban, a kulturális intézmények és klubok mellett. Koordinálják a tevékenységüket, segítik a szakkörvezetőket, segédanyagokat biztosítanak számukra és lehetővé teszik szakmai továbbképzésüket is.
Új, jó minőségű műszerek beszerzésére is lehetőség nyílt a Zeiss üzemektől. Ezen kívül az iskolák és csillagászati szakkörök részére gyártották a csillagda műhelyében az MDN 120 jelzésű, saját fejlesztésű Newton-típusú távcsöveiket.
A felújított csillagvizsgáló épülete
A horizontális spektrográf épülete a cölosztáttal
Számtalan szakirodalommal is ellátják a csillagászat iránt érdeklődőket. Rendszeresen megjelentetik az „Astronomická ročenka“ (Csillagászati Évköny) nevű kiadványt, amelyben a csillagászati előrejelzések mellett hasznos cikkek is találhatók.
A szakészlelések főleg a napfizikával kapcsolatosak, ami nem csoda, hiszen Szlovákiában Ógyallán van a legtöbb derült nappal. Rendszeresen rajzolják a napfoltokat, megállapítják a napfolt-relatívszámot és spektrohelioszkóppal valamint koronográffal is észlelik a Napot. 1982-ben üzembe helyezték a 600 mm-es horizontális napteleszkópot az erre felépített új épületben, amellyel új lehetőség nyílt a Nap aktivitásának részletesebb tanulmányozására.
Ezen kívül más észleléseket is végeznek, mint pl. a csillagfedések, nap- és holdfogyatkozások, a bolygókozi anyag, stb.
Szép eredményeket értek el a szinte rendszeressé váló teljes napfogyatkozásokra szervezett expedíciók során is.
A planetárium és az új adminisztratív épület új távlatokat nyitott a csillagászat korszerűbb terjesztése és népszerűsítése felé. Az adminisztratív épületben múzeumot létesítettek (Múzeum Mikuláša Thege Konkolyho-Konkoly Thege Miklós Múzeum), ahol korabeli távcsöveket és csillagászati müszereket állítottak ki.
A Konkoly Thege Múzeum az adminisztratív épületben
A planetárium belső tere
A csillagvizsgáló eredeti épületét rossz állaga miatt lebontották és helyén az eredeti tervek alapján újjá lett építve. Az épületben korábban elhelyezett távcsövek ma is használatban vannak.
Csillagászati szemináriumokat, találkozókat, táborokat, továbbképzéseket is szerveznek. Rendszeresen rendeznek kiállításokat a tanulók csillagászati és űrkutatási témáju rajzaiból, festményeiből (Vesmír očami detí – Gyermekszemmel a világür). Nagy népszerűségnek örvend a „Čo vieme o hviezdach“ (Mit tudunk a csillagokról) című, több kategóriás verseny. A verseny keretén belül felkészítik a legjobb eredményt elért középiskolás tanulókat a Nemzetközi Csillagászati Olimpiára is, amelyen a szlovákiai tanulók jó helyezéseket érnek el.
Az asztrofotósok is megmutathatják sikeres fotóikat az Astrofoto elnevezésű versenyben. A fotókból kiállítás is nyílik és a nyertes fotókat a díjazáson kívül a Kozmos folyóiratban is közlik.
Jelentős esemény a nemzetközi részvétellel évente megrendezett csillagászati filmek bemutatója Pőstyénben (Piešťany), amelyekre már több magyarországi alkotó is benevezett.
Szinte lehetetlen részletesen felsorolni az intézmény szerteágazó tevékenységét. Öröm számunkra, hogy a csillagvizsgáló újra talpra állt és tovább viszi Ógyalla hírnevét a világban, amit az alapító Konkoly Thege Miklós és munkatársai vívtak ki a 19. század végén.
A csillagvizsgáló és planetárium részletes adatai, tevékenysége, személyi állománya és programajánlata elérhető a www.suh.sk oldalon.
Felhasznált és ajánlott irodalom:
- Balázs B., Ifj. Bartha L., Marik M.: Csillagászat történet, TIT Budapest, 1982
- Ladislav Druga: Hvezdáreň Hurbanovo, SÚH Hurbanovo, 1993
- Ladislav Druga a kol.: 125 rokov Hvezdárne v Hurbanove, SÚH Hurbanovo, 1998
- Ladislav Druga: Dejiny astronómie a Slovensko, SÚH Hurbanovo, 2006
- Ladislav Druga: Úvod do dejín astronómie, II. Doplnené vydanie, SÚH Hurbanovo, 2013
Fényképek az SÚH jóvoltából.
- A csillagvizsgáló korabeli képe
- A felújított csillagvizsgáló épülete
- A horizontális spektrográf épülete a cölosztáttal
- A Konkoly Thege Múzeum az adminisztratív épületben
- A planetárium belső tere
Köszönetemet fejezem ki az SÚH igazgatójának Mgr. Marian Vidovenecnek a mellékelt képekért.